Eugene Goostman nem egy valódi ember. „Ő” egy program, amelyet egy orosz és egy ukrán programozó hozott létre, és sikeresen teljesítette a Royal Society in London Turing-tesztjét. Szűkített kérdéskörrel már több program teljesítette ezt a kihívást, de ez volt az első, amely a hiányosságait sikeresen rejtette a megtelített karakter életkora mögé.
A Turing teszt
Forrás:Wikipédia
A Turing-teszt ötletét Alan Turing vetette fel 1950-ben. A teszt mottója: Tudnak a gépek gondolkodni? („Can machines think?”) A lényege, hogy billentyűzet és monitor segítségével egy megfigyelő társalog (chatel) egy általa nem látott partnerrel. Az a feladata, hogy eldöntse, hogy a partner valós személy vagy számítógép.
Egyszerűsített Turing tesztnek szokták tekinteni a weboldalakon elterjedten használt CAPTCHA-t, amikor egy girbegurba betűhalmazt kell elolvasni és beírni a megfelelő mezőbe.
A teszt a mesterséges intelligencia egy vetületét, a kommunikációt vizsgálja, és a problémamegoldást és egyéb szempontokat csak a kommunikáció részeként vesz figyelembe. Természetesen a teszten ember is elbukhat, hiszen, ha valamiért nem hajlandó vagy képes a megfelelő kommunikációra (túl fiatal, öreg, beteg, képzetlen, ellenérdekelt…) a teszt eredménye megtévesztő lehet.
Ebben az esetben a két programozó a jó minőségű programon kívül a human engineering módszerét is használta azzal, hogy azt állította, hogy Eugene Goostman 13 éves és Ukrajnában él. Az életkorral és a teszt színhelyétől távoli lakhellyel sikeresen fedték el a program hiányosságait.
A tesztkiírás szerint a megfigyelők 30 %-át kell megtéveszteni, a programozóknak sikerült 33%-os eredményt elérni, ugyanez a program 2012-ben 29%-os eredményt ért el.
Nem nagy bátorság kijelenteni, hogy a mesterséges intelligencia kutatása ezzel az eredménnyel új szintre lépett.
FRISSÍTÉS:
Ez a teszt részben informatikai, de legalább annyira nyelvészeti, hiszen ha egy nyelvkönyvet és egy szótárt veszünk kézbe, a nyelv megtanulásához ez szükséges, de közel sem elégséges, egy ilyen teszthez a nyelv sokkal pontosabb, árnyaltabb leírása szükséges.
Hogy mennyire nehéz egy nyelvet megtanulni (leírni) azt Brachfeld Siegfried száma gyönyörűen mutatja. Aki tanult már idegen nyelvet pontosan tudja, hogy az itt elhangzó példák mennyire pontosak.
Aki úgy gondolja, hogy egy nyelvet megérteni sokkal könnyebb, az gondolja újra (mivel az angol alapvetően elöljárós nyelv, ott azért az automatikus feldolgozása könnyebb).