Alan Turing

Alan Turing (1912. június 23. – 1954. június 7.) legendás brit kódfejtő és matematikus a mai informatika egyik megalapozója volt. Életének mérgezés vetett véget. Tragikus halála körül rengeteg rejtély lappang. Ezeket hagyjuk a Konteo blogra, mi foglalkozzunk az informatikai vonatkozásokkal.

A legismertebb – a mai populáris kultúrában is megjelenő – fejlesztései talán a

• Turing-bomba
• Turing-teszt
• Turing-gép

1938-ban már számítógépekkel kapcsolatos műveket publikál, és bebizonyítja, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket számítógéppel tetszőlegesen sok memória és időráfordítás felhasználásával sem lehet megoldani.

A Turing-gép

A Turing-gép, amelyet 1938-ban dolgozott ki, jóval az első elektronikus számítógépek megjelenése előtt egy hipotetikus (elvileg megépíthető) lyukszalag vezérlésű számítógép. A Turing-gépet számítástechnikai alapproblémák elméleti vizsgálatára használják. A valódi számítógépek már ennél fejlettebb elvek (Neuman és Harvard-architektúra) szerint működtek, a matematikában azonban, mint teoretikus automata fontos szerepet játszik.

Kódfejtés

A második világháború alatt rész vesz a HAL távíró és az enigma kódok feltörésében. A lengyel matematikusok által átadott elektromechanikus kódfejtő készülék (a bomba) továbbfejlesztésével létrehozta a Turing bombát, amely – a Juan Pujol Garcia által átadott kódkönyvekkel és használati utasításokkal együtt – lehetővé tette, hogy az enigma napi beállításait néhány óra alatt  meghatározzák az elfogott üzenetek alapján. A korábbi módszerekkel ez néhány hétig tartott. Ennyi idő alatt rengeteg üzenet elvesztette az aktualitását. Ilyen életbevágó adatok voltak például a német tengeralattjárók pozíciói, amely adatok alapján a konvojok útvonalát és szükséges kíséretét pontosabban tudták tervezni.

Colossus

Tommy Flowersel részt vett a Colossus nevű első, részben elektronikus, részben elektromechanikus számítógép kidolgozásában, amellyel a Lorenz gép (egy az Enigmához hasonló készülék) üzeneteit is gyorsan meg lehetett fejteni.

Mivel a Colossus a Posta Kutatóintézetben ( Post Office Research Station) készült, a felhasznált alkatrészek jelentős része telefonközpontokból, illetve rádiótechnikai berendezésekből származott. Például a kimeneti regisztereihez a rotary központok jellegzetes választókapcsolóját használták. Az elektronikus részek a kor technikájának megfelelően elektroncsövekkel működtek, amelyek a korábbi mechanikus szerkezetekhez képest több, nagyságrenddel nagyobb működési sebességet biztosítottak, azonban a katódfűtés miatt az energiafelvétele igen nagy volt. (Ezt úgy lehet elképzelni, hogy minden elektroncső helyére egy izzólámpát képzelünk.)

A Colossusnak még a létezése is titok volt több, mint 50 évig, ezért a háború után a megépített gépeket elbontották, a dokumentációt titkosították. A titkosítás feloldása után a replika megépítéséhez az alkatrészeket az elbontott telefonközpontokból szerezték be. A fennmaradt tervek hiányosságait az egykori építők emlékei alapján egészítették ki.

Turing-teszt

A Touring-teszt egy, a gyakorlatban is alkalmazott teszt, amelyet  Alan Turing 1950-ben Computing Machinery and Intelligence („Számítógépek és intelligencia”) című könyvében fogalmazott meg.

A teszt rövid lényege az, hogy a tesztelő egy billentyűzet és monitor segítségével el tudja-e dönteni, hogy a chat -partnere ember vagy gép. A mesterséges intelligencia fejődésének egy fontos mérőeszköze, bár hátrány, hogy kizárólag a chat jellegű kommunikációt vizsgálja, ezért például egy írástudatlan, illetve több (elsősorban mentális) betegségben szenvedő ember is elbukhat rajta, illetve megfelelő „körítéssel” (messziről jött, fiatal stb) egy számítógép eredményeit is „fel lehet javítani”.

Az interneten gyakran használt CHAPTA a Turing-teszt egy esetének tekinthető, amikor a számítógép ad becslést arra, hogy a partnere ember, vagy gép.

Alan Turing kódfejtői munkásságára jellemző, hogy tevékenységének nagy része a mai napig hadititok, bár a titkosítás alól egyes részleteit feloldották.

Egy cikknek nem lehet feladata egy ennyire szerteágazó és előremutató életmű részletes bemutatása, csupán az informatikai vonatkozásokkal kapcsolatos tevékenységeiből ragadtunk ki néhány, a napjainkig jelentős motívumot.