„A Wikipédia legnagyobb átverése”

Internet logo

2013.05.01-én látott napvilágot a hír „A Wikipédia legnagyobb átverése” címmel, miszerint lelepleztek egy fiktív szovjet filmrendezőről, Jurij Gadjukinról készült cikket az angol Wikipédián.

Ez az Index.hu cikk ugyanazzal a hangzatos címmel indít, mint az előző, aról szóló  cikk esetén.

A két eset azonban egészen más. A Prtugál.Indiai háborúról szóló Wikipédia cikk teljesen fiktív, amelyet a Wikipédia kedvéért kreáltak. Az Index.hu által használt cím itt is hatásvadász, mert nem lehet tudni, hogy nem lappang-e még néhány ennél régebbi, vagy fontosabb témában készült fiktív cikk a négymillió angol nyelvű társa között.

A Jurij Gadjukinról készült cikk azonban teljesen más eset. Itt egy tervezett áldokumentumfilmhez  létrehoztak egy karaktert, amihez IMDB (nemzetközi filmadatbázis) bejegyzés, facebook rajongói csoport, újságcikkek, díjak tartoztak. A film soha nem készült el, azonban a kitalálói elkezdték a rendező figuráját egyre alaposabban kidolgozni, egyre több weboldalon szerepeltetni. A Wikipédia a ciikkekkel kapcsolatban azt írja elő, hogy forrásokkal alátámasztható legyen. Ez ebben az esetben teljes mértékben teljesült, tehát a cikk „jogosan létezett”. A rendelkezésre álló – hitelesnek tűnő  – források alapján bárki azt gondolhatta, hogy létező személyről van szó.

A hasonló jelenségek a történelemben sem ritkák: Dugovics Titusz, akinek hőstettét tankönyvek és Wagner Sándor festménye is megörökíti, valószínűleg sose létezett, neve, például évszázadokkal az emlékezetes nándorfehérvári diadal után lett a hőssel összekapcsolva, amikor a Dugovics családnak eredetlegendára volt szüksége az 1800-as évek elején.

Az első eset ellen szigorúbb, esetleg a szakmaiságot sem nélkülöző minőségbiztosítási rendszerrel lehetett volna védekezni (ami ellentmondana a Wikipédia alapelveinek, inkább a Nupedia irányába mutatna). A második esetben éppen egy Wikipédia szerkesztő volt az, aki a csalást leleplezte. Tehát a második cikk címe helyesen:

„A Wikipédia leleplezett egy évek óta tartó csalássorozatot”

Kapcsolódó cikkek

 

Az oldal használatával elfogadja, hogy az sütiket használ További információ

A sütik használatát érdemes engedélyezni a böngészőben.
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Bezár