A szövegszerkesztők az írógépek helyét vették át (hazánkban) az 1990-es években.
Manapság talán a két legelterjedtebb szövegszerkesztő a Microsoft Word és az Oracle által koordinált fejlesztésű OpenOffice illetve az ebből kivált LibreOffice Writer.
Kezdjünk hozzá
A szövegszerkesztés alapegysége az oldal. Magyarországon az irodai gyakorlatban az A4 (210 mm X 297 mm) méretű oldalak az elterjedtek, míg az Egyesült Államokban a Letter (216 mm X 297 mm) méretet preferálják.
Kezdjük az oldalbeállításokkal.
A LibreOffice Writer (a továbbiakban: Writer) esetén a beállítást a formátum/oldal menüpontban tehetjük meg.
Először a papírméretet állítjuk be, majd a tájolást, ami lehet álló vagy fekvő. Ezt a téma egyértelműen meghatározza.
Következnek a margók.
A margók meghatározásánál esztétikai, technikai és praktikussági szempontokat is figyelembe kell venni.
Általában a 2-2,5 cm-es margó megfelelő, akár akkor is, ha a dokumentumot lefűzésre szánjuk.
Ha sok információnak kell a lapon elférnie, a margókat akár 1 cm-ig lecsökkenthetjük. A csökkentésnek határt szabhatnak a nyomtató képességei, mivel a legtöbb nyomtató nem képes a lap széléig nyomtatni, hanem megvan a legkeskenyebb margó, amit ki tud nyomtatni.
Képzőművészeti igényű oldalak esetén az aranymetszés is szóba kerülhet, amikor a lap szélessége úgy aránylik a nyomtatási területhez, mint a nyomtatási terület a margókhoz (a két margó szélességének összege). Ez esztétikus megjelenést, de igen rossz papírkihasználást eredményez.
Az irodai gyakorlatban általában egyoldalas nyomtatást használunk. Ilyenkor a margók neve: felső margó, alsó margó, bal margó, jobb margó.
Amennyiben kétoldalas nyomtatást használunk, ennek módja a nyomtató használati utasításában általában benne van. Ha a nyomtató rendelkezik lapfordítóval (duplex unit/duplex egység), akkor csak a nyomtatóbeállítások között kell engedélyezni, ha nem, akkor először a páratlan oldalakat nyomtatjuk ki, majd a lapköteget megfordítva, visszatesszük a nyomtatóba, és kinyomtatjuk a páros oldalakat is.
Kétoldalas nyomtatás esetén a margók megnevezése:
Felső margó, alsó margó, belső margó (kötés oldali margó) , külső margó (vágás oldali margó)
A margó szélességének meghatározásánál fontos a dokumentum célja (például előadási jegyzet esetén érdemes széles margókat hagyni, hogy a hallgatók a saját kommentjeiket oda írhassák). Ha a dokumentumot köttetni szeretnénk, akkor a könyvkötővel konzultáljunk, milyen margóbeállításokat ajánl. Általánosságban elmondható, hogy minél keskenyebbek a margók, annál jobb az oldal kihasználtsága, azonban a dokumentum annál sérülékenyebb.
A szemnek az az elrendezés kellemes, amikor a felső margó kicsit keskenyebb, mint az alsó.
A margón belüli területet hívjuk írástükörnek (szedéstükörnek). Itt helyezkedik el maga a szöveg a képekkel, egyéb illusztrációkkal.
Ezzel az alap beállításokat megtettük.
Kezdjünk szerkeszteni
A fent leírtakat próbáljuk ki egy a weboldalunkról vett egyoldalas kivágással.
Kezdhetjük írni a szöveget. A folyószöveget most egyszerűen begépeljük, a címekkel csak annyit foglalkozunk, hogy jelezzük a logikai szerepüket (címsor1, címsor2…) (a formai beállításokat később tesszük meg).
A főcím formátuma címsor1, az alcímek címsor2 címsor3.. formátumot kapnak a logikai pozíciójuknak megfelelően. Valószínűleg sem a szövegtörzs, sem a címek formátuma sem fog megfelelni az elvárásainknak, de ezzel most ne törődjünk.
Ennél a lépésnél csak arra hívom fel a figyelmet, hogy az <ENTER> billentyű önmagában új bekezdést a <SHIFT><ENTER> új sort kezd. A dokumentum tagolásánál erre oda kell figyelni, mert a későbbiekben ennek is jelentősége lesz.
A későbbi cikkekben részletezni fogjuk, hogyan lehet az elképzeléseinknek megfelelő formátumokat beállítani.