A dokumentumaink megjelenését alapvetően meghatározza a választott betűtípus. A betűtípusokat természetesen rengeteg szempont szerint csoportosíthatjuk, az ábrán szemléltetünk egy pár szempontot.
A talpas betűk vezetik az olvasó szemét, ezért folyószövegek olvasásakor kényelmesebb olvasni, mint az elegáns kinézetű talpatlan betűkkel írott szöveget. Ezért a könyvekben, újságokban ezek az elterjedtebbek.
Online publikálásnál meg lehet fontolni a talpatlan betűtípusok használatát. Az állandó vonalvastagságú talpatlan betűket nevezik groteszknek.
A fix szélességű szövegek táblázatok készítésénél illetve különleges jelentéssel használva tehetnek jó szolgálatot, illetve folyó szövegként archaikus (írógépszerű) kinézetet adnak a dokumentumnak.
Egy példa a fix szélességű betűk használatára:
Egy táblázat arányos betűtípussal:
wwwww iiiii
iiiii wwwww
Ugyan ez fix szélességű betűtípussal:
wwwww iiiii
iiiii wwwww
A táblázatok készítésekor, illetve például a számítógéppel való kommunikáció jelzéséhez érdemes a rögzített szélességű betűk használata:
„A telepítéshez írjuk be: apt-get install foo”
ugyan akkor a dokumentum hangulatának jelzésére is jó lehet:
-Medve gondolta Stirlic
-Stirlic gondolta medve
-Legközelebb hozok magammal pisztolyt gondolta Stirlic
-Legközelebb ??? gondolta a medve
(Aki ismeri a sorozatot érti, gyakran jelentek meg a cselekményt megszakító gépelt szövegek.)
Egy-egy betűtípuson belül többféle írásképet használhatunk. Ezek a normál, félkövér, dőlt, aláhúzott – szinte mindig rendelkezésre áll, egyes szövegszerkesztők további lehetőségeket is biztosítanak. Ezeket a lehetőségeket a folyószövegen belüli kiemelésre, hangsúlyozásra lehet használni:
„Az Internetexplorer a Microsoft böngészője. Az egyetlen olyan, amelyben az activeX vezérlők natív módon használhatóak”
Egy dokumentumon belül több betűtípust is használhatunk, arra azonban érdemes odafigyelni, hogy a választott betűtípusok kellően elüssenek egymástól, de harmonikus összképet biztosítsanak. Ezt a bonyolultan megfogalmazott követelményt egyszerű érzékszervi vizsgálattal ellenőrizhetjük. Nézzük meg, hogy a dokumentum a választott beállításokkal jól néz-e ki. Ha igen, akkor a feltételt teljesítettük.
Az évek során összegyűlt tapasztalatok alapján a következő szabályokkal tudjuk segíteni a választást:
Egy dokumentumon belül legfeljebb három betűtípust használjunk:
- Egy talpasat
- Egy talpatlant
- Egy írógépszerűt
Ha a folyó szöveghez talpasat használunk, akkor a címekhez talpatlant vagy fordítva. A folyó szöveghez általában az arányos betűképek a kellemesen olvashatóak.
A dekorációs célú betűtípusokat címként vagy iniciáléként használhatjuk olyan dokumentumoknál, ahol a kinézet fontosabb, mint a könnyű olvashatóság.
Az itt leírt szabályok nem kőbevésettek, csak segítenek eligazodni a fontválasztás labirintusában. Megfelelő körültekintéssel sokkal több betűtípus is használható, illetve egy betűtípus variálásával is készíthetőek gyönyörű dokumentumok.
A hozzáértők szerint legszebb betűtípusok a postscript fontok, a Windowsba azonban a TrueTypeFont támogatás van beépítve. Ezek kiadványszerkesztéshez nem elfogadottak, azonban az irodai gyakorlatban a különbség nem látszik.
Amennyiben a számítógépünkön található betűkészletek között nem találunk olyat, ami megnyerné a tetszésünket, rengeteg megvásárolható és ingyenesen letölthető betűtípus áll rendelkezésünkre. Például innen.
A technikai érdeklődésű olvasóknak megemlítem, hogy a TrueTypeFont-ok Linux alatt is használhatóak, így az ott kezelt dokumentumok pontosan úgy nézhetnek ki, mint a Windows alatt szerkesztettek.