A Wikipédia egy önkéntesek által szerkesztett lexikon, aminek több, mint 281 nyelvi változata van, többek között magyar is.
A Wikipédia célja (a francia enciklopédistákhoz hasonlóan), hogy összegyűjtse az elérhető tudást. Vannak információelméleti fejtegetések, amelyek egészen egyszerű logikával bemutatják, hogy ez a célkitűzés nem valósítható meg, azonban az angol nyelvű Wikipedia több, mint 6 millió szócikke bizonyítja, hogy már a részeredmények is nagyon hasznosak.
Összehasonlítás az Új Magyar Lexikonnal
Az magyar nyelvű Wikipédiának közel 500 000 szócikke van, ami szinte bárhol elérhető. Az általános elérhetőség miatt az Új Magyar Lexikonnal hasonlítjuk össze.
Összehasonlítás
| Új Magyar Lexikon | Wikipédia | |
|---|---|---|
| Leghosszabb szócikk | Szovjetunió | Prímszámok listája (2020. január) |
| Szerkesztők | Akadémikusok szerkesztették, szakértők cikkeiből | Önkéntesek szerkesztik, mindenféle előzetes szelekció nélkül. |
| A szerkesztés lezárása | 1958-ban | Folyamatos, nincs lezárt cikk |
| A fellelt hibák, avulások javítása | Pótkötetekkel (1972, 1981) | A hibát vagy hiányosságot felfedezője azonnal javíthatja |
| Terjedelem | 5300 oldal | Korlátlan, nincs korlát se az egyes cikkek terjedelmére, se a szócikkek számára (Több, mint 460 000 szócikk) |
| Helyigény | Hozzávetőlegesen 36 cm helyet foglal a könyvespolcon | Bármilyen internet eléréssel rendelkező számítógépen és mobileszközön megtekinthető |
A Wikipédia működése
A Wikipédia szerkesztői wikipédistáknak nevezik magukat a francia enciklopédisták mintájára.
A wikipédisták a cikkeket ellenszolgáltatás nélkül, a szabadidejükben készítik, bár vannak cikkíró versenyek, amikor díjakat tűznek ki , amely lehet bögre, póló vagy e-book olvasó .
A Wikipédia szerkesztése szigorú szabályok szerint történik, amelyeket irányelveknek neveznek. Talán a legfontosabb irányelvek, hogy nevezd meg forrásaidat, illetve a semleges nézőpont, valamint az egymással szembeni civilizált viselkedés. Ez azt jelenti, hogy egy cikk minden állítását egy mindenki által elérhető forrással kell alátámasztani. Ilyen forrás lehet könyv, folyóirat, weblap, illetve bármi olyan kiadvány, ami egyértelműen azonosítható és bárki számára hozzáférhető. Ezért a különböző szervezetek belső használatra szánt dokumentumai, szóban elhangzott információk a Wikipédiában nem lehetnek források. Az egyik Wikipédia-cikket nem lehet egy másik alátámasztásául forrásként megjelölni.
A semleges nézőpont szabálya azt mondja ki, hogy amennyiben egy témáról több egymással ütköző nézőpont alakult ki, akkor valamennyit be kell mutatni részrehajlás nélkül, a Wikipédiának nem feladata ezekben a vitákban állást foglalni.
Az egyes cikkek tárgyának minden esetben meg kell felelniük a nevezetességi irányelveknek, amelyek előírják, hogy a cikk tárgyának kellően ismertnek kell lennie annak megírásának pillanatában.
Mivel a Wikipédiának nincsen semmilyen szerkesztőbizottsága, a cikkek teljesen esetleges sorrendben és alapossággal készülnek el, valamint fontos témák hiányozhatnak, illetve mások a fontosságuknál nagyobb hangsúlyt kaphatnak, ugyanarról a témáról hasonló címmel több cikk is lehet. Ezek a Wikipédia alapelképzeléseinek a hozadékai, az egyenlőtlenségek folyamatosan kigyomlálásra kerülnek, azonban újratermelődnek. Ez a kiegyensúlyozatlanság nem csak azt jelenti, hogy fontos dolgokról nincs kidolgozott szócikk, hanem azt is, hogy különleges témák is szerepelnek.
A Wikipédia a saját meghatározása szerint sem alkalmas forrásnak (bár ezt egyes szerkesztők vitatják), a bárki által szabadon szerkeszthető cikkek azonban többé-kevéssé jó áttekintést adnak a tárgyáról, a megjelölt források – az amúgy is szükséges – forráskritikával általában jó alapot nyújtanak egy kutatómunkához.
Általában igaz a Wikipédiára, hogy gyakran nem is napra, hanem órára kész, azonban egyes cikkekre ez már nem igaz, például a retortaszén szócikk adattartalma erősen elavult (legalább 100 éves információkat tartalmaz).
FRISSÍTÉS: A wikipédisták lelepleztek egy átverést.
A mindenki által való szerkeszthetőségnek olyan hátulütői is vannak, hogy egy szépen kidolgozott cikk annak ellenére akár évekig is a wikipédiában maradhat, hogy tartalma nem létezik. Az angol wikipédiában évekig szerepelt egy nem létező háborúról szóló Bicholim Confict vagy a nem létező személyről szóló Gaius Flavius Antoninus című cikk. A magyar változatban rövidebb életű volt a dél-amerikai dzsungelvipera cikk amelyet egy tv-műsor promóciójának keretében hoztak létre, egy fiktív mérgeskígyóról.