A betűtípusok beállítása
A betűtípusokról már írtunk egy cikket, most azt nézzük meg, hogyan lehet ezeket beállítani. A betűtípusok beállítását a LibreOffce Writerben a Formátum/stílusok és formázás menüpontban tehetjük meg. Az ehhez tartozó dialógusablakot az F11 billentyűvel egyszerűen előhívhatjuk. Itt fel vannak sorolva a már definiált stílusok. Nekünk a gyárilag definiáltak elegendőek, de bárki csinálhat tetszőleges saját stílust is.
Az egyszerűen begépelt szöveg stílusa az „alapértelmezett”. A stílus nevére jobb gombbal kattintva a legördülő menüből a módosítás lehetőséget választjuk. Egy beállításokban gazdag párbeszédablak jelenik meg (jobbra). Itt a betűtípusokon kívül az összes a bekezdésekre vonatkozó beállítást is meg tudjuk tenni, most azonban a betűkre vonatkozó beállításokkal foglalkozunk. Először a betűtípust állítsuk be. Itt azonnal meglepetés érhet minket, hiszen több betűtípusnak van condensed, bold, italic variánsa is. Ha itt választjuk ki az írásképnek megfelelő betűtípust, akkor a betűképek torzítását (döntés, kövérítés) a művész végzi el, aki a betűtípust tervezte. Ha a karakterbeállítások között állítjuk be ugyanezt, akkor a program az előre meghatározott algoritmusok szerint teszi ugyanezt, vagy a betűtípus leírása már tartalmaz hasonlót. Remélhetjük tehát például, hogy az OkolaksBld betűtípussal szedett szöveg jobban néz ki, mintha az Okolaks betűtípust használnánk bold formátummal, de az adott környezetben megérhet egy próbát (bár általában nagy különbség nincsen).
Egyes betűtípusok esetén más írásképek is előfordulhatnak, mint a már tárgyal félkövér, dőlt. A példaképen látható képen ilyen a book, Oblique, Bold Oblique. Ezek az adott betűtípusra jellemző egyéb írásképek, bátran lehet használni, a beállítás ablak alján egy mintaszövegen mutatja meg, hogy az adott betűtípus, a választott írásképpel hogyan fog kinézni. Ezen kívűl mindkét office variáns támogatja az áthúzott és aláhúzott betűképeket is. Az alá- illetve áthúzás színe eltérhet a betű színétől, ilyenkor azonban (különösen nagyobb dokumentumok esetén) figyelembe kell venni, hogy a színes nyomtatás drágább, mint a fekete. A betűméretet a szövegszerkesztők pontban határozzák meg. Ez 1/72 inch, ami hozzávetőleg 0,3 mm (kicsit pontosabban: 0.3528 mm). Az irodai gyakorlatban a 10 és 14 pont közötti betűmérettel szedett szövegek a jól olvashatóak, de például egy faliújságon ennél jóval nagyobb méretre is szükség lehet. A szövegszerkesztők által használt alapértelmezett betűtípusok általában jól olvashatóak, azonban „unalmasak”. Egy igényes dokumentumhoz érdemes inkább valami mást választani, ami egyedi megjelenést ad a dokumentumnak. A folyószöveghez tipikusan valamelyik betűtípus alapmegjelenése a legmegfelelőbb, az ettől eltérő írásképeket a szövegen belüli kiemelésre használhatjuk. Érdekes kísérlet, ha a dőlt és félkövér íráskép helyett a betűk színét változtatjuk meg.
A címsorok esetén érdemes nagyobb betűméretet használni. Ha a folyószöveg talpas betűvel van szedve, akkor meggondolandó a címsorokhoz a talpatlan betűk használata.
Ha a folyószöveggel megegyező betűtípust használunk a címekhez, akkor praktikus a félkövér íráskép használata. A Főcím, a címsor, az alcímek, a címsor1, címsor2.. (egye alsóbb címek). A Wordben a beépített stílusok neve hasonló, a beállítások azonban minimálisan különböznek. Itt a menüszalagon a módosítani kívánt stílusra jobb gombbal kattintunk, és a módosítás lehetőséget választjuk. A megjelenő párbeszédablak az összes fontosabb beállítást összegyűjti, azonban mi a betűtípus beállításokat
részletesen szeretnénk vizsgálni, ezért a párbeszédablakon található formátum gombra kattintva a legfelső betűtípus lehetőséget választjuk. Ekkor megjelenik a részletes betűtípus beállítás ablak. Itt a writernél már ismertetetthez hasonló párbeszédpanel jelenik meg. Bátran játszunk a betűtípusokkal, hatásokkal. Ha nem tetszik, a változtatásokat bármikor visszavonhatjuk, vagy a dokumentumot nem mentjük el, ha nem tetszik, így senki sem szerez tudomást a sikertelen próbálkozásainkról, a jó betűtípus beállításokkal azonban egy szép dokumentum alapjait tehetjük le.