Az e-mail az Internet egyik legrégebbi (bár bőven nem a legrégebbi) szolgáltatása. Segítségével gyors információcsere valósítható meg. Elterjedése a telexet teljesen, a táviratot szinte teljesen kiszorította. A faxok jelentősége is erőteljesen csökkent.
Az e-mail használatról szóló cikkünk
A közösségi oldalak
A közösségi oldalak cím már önmagában sem helytálló, hiszen a nemzeti, vagy regionális közösségi oldalak egymás után szűnnek meg az iwiw-hez hasonlóan.
A mobil eszközökre telepíthető kliensek segítségével egy pillanat alatt tudjuk megosztani élményeinket a világ másik végén levő ismerőseinkkel. Az e-maillel ellentétben az üzenet „egycsapásra” az összes ismerősünkhöz eljuthat. A fiatalok gyakran a hűségük és összetartozásuk jeleként/zálogaként megadják egymásnak a belépési adataikat a közösség oldalakra. (Ennek biztonsági, adatkezelési részlete itt nem térek ki.) Sajnos az összes (még létező) közösségi oldal az adatok bizalmasságát alárendeli a könnyű kezelhetőségnek, emiatt több városi legenda illetve „megalapozott feltételezés” szól amellett, hogy egy-egy betörés/lopás előtt a közösségi oldalakon tájékozódtak…
Webáruházak
A vásárlási illetve kereskedelmi szokásokat alapvetően szabták át a webáruházak.
A valódi üzletekben csak a legfogyósabb termékeket lehet készleten tartani, hiszen korlátozott az alapterület, illetve az árukészletben tartható forgótőke nagysága. Webáruház esetén – igaz hosszabb szállítási határidővel – megoldható, hogy a kereskedő az egzotikus árukat (esetleg mindent) csak megrendelésre szerzi be, így a raktározási költségeket minimumon tudja tartani úgy, hogy az áruválasztéka messze meghaladja egy bolt választékát. A kiszállítás történhet közvetlenül a vásárló által megadott címre, vagy egy hozzá közeli helyre, ahol megfelelő időpontban fel tudja venni (például a pick pack pontok).
A „kollektív bölcsesség”
A fórumok, a Wikipédia, és sok egyéb oldal a kollektív bölcsesség elvére épít, amit a Wikipédia példáján keresztül világítok meg. A hagyományos lexikonok, enciklopédiák hitelességét a szerkesztők tekintélye (a Nagy francia enciklopédia esetén Didrot), vagy a kiadó (az Új Magyar Lexikon esetén az Akadémiai Kiadó) biztosította.
A Wikipédia szerkesztését névtelenül is lehet végezni (a legtöbb szerkesztő valós személye nem is ismert), így a szerkesztők nem biztosíthatnak hitelességet. Az üzemeltető Wikimédia alapítvány semmilyen tartalommal összefüggésben álló közvetlen tevékenységet nem végez.
A Wikipédia minőségi elvárásai még kiemelt cikkek esetén is kimerülnek a formai előírásokban, illetve a „nevezd meg forrásaidat” irányelv betartásán csak annyival mennek túl, hogy néhány szerkesztőnek tanúsítania kell , hogy a cikk a témát átfogóan tárgyalja. Az azonban nem elvárás, hogy a tanúsító szerkesztők a témával kapcsolatban bármilyen szintű ismerettel rendelkezzenek, az eljárás néhány esetben mégis javít a cikk minőségén.
Ennek ellenére a Wikipédia szócikkek minősége versenyképes a legismertebb lexikonok szócikkeivel, a szócikkek száma pedig a legtöbb nyelven többszörösen meghaladja a legnagyobb papíralapú lexikonok terjedelmét (angol nyelven több mint 4,5 millió, magyarul több mint 250 000 szócikk).
A Wikipédiáról szóló cikkünk
Az Internetes fizetési rendszerek
Egészen napjainkig a belső értékkel nem rendelkező pénzek kiadása az adott állam bankrendszerének a privilégiuma, és a pénzt legalább egy államban elfogadási kényszer terheli. A kétkulcsos titkosítási technológiákkal azonban létrehoztak Internetes fizetési rendszereket. Talán a legismertebb a BitCoin, (de a Litecoin, Dogecoin csak találomra néhány hasonló rendszer).
Ezeket a fizetési rendszereket magánszemélyek (önkéntesek) üzemeltetik. Nincsenek kapcsolatban a pillanatnyilag üzemelő bankrendszerrel (ez onnan is látszik, hogy a tranzakciók ingyenesek).
- Nem terheli elfogadási kényszer
- Nem áll mögöttük központi bank, aminek a feladata az árfolyam-stabilitás biztosítása lenne
- Nincs fizikai megjelenése (pénzérme, bankjegy)
- Nincs központi hiteles hely (bank), a tranzakciók egy egyenrangú hálózatban vannak nyilvántartva (nem lehet mutatni egy helyet, egy országot, hogy hol van a nyilvántartás)
- A számlák közötti tranzakciók nyilvánosak, a számlatulajdonosok személyazonossága a rendszerben nincs nyilvántartva
Magyarországon is egyre több vállalkozás fogad el BitCoint fizetőeszközként.
Remélhetőleg a Bitcoin árfolyama a terjedésével stabilizálódni fog.
A BitCoinról szóló cikkünk
Mixed Net
Sajnos magyar nevét nem találtam ennek a hálózattípusnak, amely azt teszi lehetővé, hogy két résztvevő valós személye illetve tartózkodási helyének (IP cím) felfedése nélkül kommunikáljon. A legnagyobb és legismertebb ilyen hálózat a TOR (The Onion Router).
A rendszer célja a szólásszabadság biztosítása, azonban mivel az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága fejlesztette ki, talán nem etikátlan feltételezni, hogy a működésére is van némi rálátása, amit a SilkRoad esete alátámaszt.
Az üzleti és privát életben azonban nem valószínű, hogy az Egyesült Államok érdekeit olyan mértékben sértsük, hogy lépéseket tegyenek.
A TOR-ról szóló cikkünk
Elektronikus árverések
Itt az internetes árverések egy speciális fajtáját szeretném ismertetni, amikor a különböző kriptográfiai rendszerek biztosítják, hogy a licitálás és annak a kiértékelése egyenrangú hálózaton történik, a licitálás során csak a legmagasabb aktuális licit értéke, illetve az árverés lezárása után csak a nyertes személye kerül nyilvánosságra. Ezzel megelőzhetőek azok az esetek, amelyek több városi legendában szerepelnek, hogy egy-egy árverésen a nem kívánatos licitálóknak a saját testi épségük védelmében a visszalépést javasolják (mivel a licitálók személye a rendszerből nem kinyerhető).
Az utolsó három esetben felmerülő bírálat szokott lenni, hogy meg kell bízni a kriptográfiai rendszerekben. Ez azonban mint érv, azért nem állja meg a helyét, mert a pillanatnyilag elterjedt hasonló rendszereket is ugyanilyen kriptográfiai rendszerek védik, tehát ha a kriptográfiai rendszerek kompromittálódnak, ezek a rendszerek is elvesztik a hitelességüket. Az itt vázolt megoldásoknál azonban nincs olyan szervezet (bank, árverezőház), amelyikben meg kellene bízni.