A Python egy (nagyon) magas szintű, általános célú, interpreteres programozási nyelv, aminek a tervezésénél a könnyű tanulhatóságot és egyszerű használhatóságot valamint a kód olvashatóságát helyezték a középpontba. A programozási nyelvek sebességét összehasonlító oldal szerint ennek ellenére több mérésben a középmezőnybe tartozik. Az első verziója 1991-ben jelent meg, ami azt jelenti, hogy viszonylag fiatal, hiszen a C 1978-ban, a Pascal 1970-ben, a PERL 1977-ben az ADA 1980-ban, de például a PHP 1995-ben jelent meg.
A cikksorozat a 2008-ban megjelent Python 3 verzióról szól.
Az interpreteres felépítés a hibakeresés viszonylag egyszerűvé teszi, bár a mai compileres programok hibakeresése sem különösen komplikált.
A Python jól dokumentált, jelentős közösség tartozik hozzá, amely segíti a kezdő, vagy haladóbb programozókat (elsősorban angol nyelven).
A Python egyaránt támogatja a strukturált, akár az objektum orientált (OOP) programozást is. Egyaránt alkalmas a kisebb cégeknél felmerülő „gyorsan csináljunk valamit, ami a feladatot megoldja”, akár nagyobb komolyabb programrendszerek készítésére (például: Home assistant)
Mivel nagyon sok számítógép architektúrára létezik python interpreter az elkészült kód nagymértékben hordozható, bár a támogatott rendszerek listája nem nem akkora, mint a GCC vagy a FreePascal esetében, az összes fontosabb operációs rendszeren és processzoron elfut (A saját gyakorlatomban nem találtam olyat, amin nem):
Operációs rendszerek:
- Windows
- Linux
- FreeBSD
- macOS
- Android
- OpenBSD
- NetBSD
- AIX
Támogatott processzorok:
- X86/X64
- PowerPC
- ARM
- s390x (IBM Z seies szerver)
Ha a kódot gondosan írjuk meg (nem tartalmaz platform függő elemeket), akkor bármely támogatott platformon tudjuk futtatni. A Pythonhoz (sok más programozási nyelvhez hasonlóan) megszámlálhatatlan kiegészítő programtár (standard libraries) áll rendelkezésre, ami nagymértékben segíti a napi munkát (nem kell a kereket újra feltalálni elv). Ezek egy része nagyon jól dokumentált. Lehetőség van saját modulok létrehozására, másokkal való megosztására. Javaslom, ha olyan modult írsz, ami másnak is hasznos lehet, megfelelő dokumentációval oszd meg másokkal is, például github-on.
Fejlesztői környezetek
A pythonhoz több ingyenesen használható fejlesztői környezetet is találunk. Az, hogy melyik a legjobb, személyes preferencia és a megoldandó feladat függvénye (A lista néhány önkényesen kiragadott példa):
IDLE
A pythonnal együtt csomagolt egyszerű fejlesztői környezet, amely kiváló a nyelv tanulásához és egyszerűbb feladatokhoz
Eclipse + PyDev
Mivel a 2016-ban kiadott Eclipse verziót (Neon) használja és a telepítés elsőre kicsit kalandos, tanuláshoz csak némi fenntartással tudjuk ajánlani.
Eclipse Neon
PyDev
Junipher Workbook
A Junipher Workbook egy professzionális, a csoportmunkát is támogató online fejlesztőkörnyezet, amit az alábbi linken ki lehet próbálni:
A kipróbálás után lehet saját szerverre is telepíteni
Microsoft Visulal Studio Code
Professzionális lokális fejlesztő környezet, amely modulárisan bővíthető és minden fontosabb programozási nyelvet támogat,
A python használható interaktív vagy programozás módban. Lehetőség van a programok lefordítására byte code-ra. A pyinstaller csomagot a megírt programot byte kódra fordítja le, és futtatható (exe) programba csomagolja össze. A byte kód valamivel gyorsabban fut, mint a text formában futtatott program, azonban nem éri el a compileres nyelvek teljesítményét.
A következő részekben a változó típusokat nézzük végig.