Amikor hallottam, hogy megjelent a Raspberry Pi Zero, rögtön felkészültem a szükséges adapterekkel, hogy amikor végre kézhez kapom (sajnos nem voltam előfizetve a magazinra, és nem is rendeltem előre, szóval várnom kellett) üzembe is helyezhessem. Az USB OTG kábel mellett vettem egy mini-HDMI micro-HDMI kombinált adaptert is, amivel azt hittem, fel vagyok készülve. Tévedtem.
A következőkben bemutatok néhány trükköt arra, hogy hogyan lehet a Zero-t HDMI kábel nélkül használni.
Mire van szükségünk?
- Raspberry Pi Zero.
- Egy működő laptop vagy asztali számítógép.
- Micro-USB kábel vagy töltő a Pi tápellátásának biztosítására.
- Egy SD-kártya Raspbian operációs rendszerrel. Ennek elkészítésére itt nem térek ki.
1. megoldás: SSH
Ha rendelkezése áll egy USB-s Ethernet adapter, vagy ha valami más úton már beállítottunk egy WiFi adaptert, akkor csak csatlakoztassuk a Zero-t a hálózatra, és jelentkezzünk be SSH-n keresztül. Linux alatt ez kifejezetten egyszerű:
ssh -X pi@raspberrypi.local
Bejelentkezni alapértelmezésben a raspberry jelszóval tudunk, sőt, az -X opciónak köszönhetően grafikus alkalmazásokat is futtathatunk távolról.
Windows alatt egy kicsit nehezebb dolgunk van. Egyrészt telepítenünk kell a PuTTY-ot, másrészt, ha nincs telepítve a Bonjour, akkor meg kell határoznunk a Zero IP címét is. Ez a hálózatunk sajátosságaitól függ, de valószínűleg routerünk beállító oldalán a DHCP beállítások között megtaláljuk a csatlakoztatott gépek listáját IP címekkel. A PuTTY az alapértelmezett beállításokkal tud csatlakozni ehhez az IP címhez. A felhasználónév alapértelmezésben pi, a jelszó pedig raspberry.
2. megoldás: soros adapter
Megjegyzés: ehhez a módszerhez javasolt a Raspberry Pi csatlakozóira felforrasztani egy tüskesort.
Ma már az új gépekre nem szerelnek soros portot, de ez igazából nem baj, mert a hagyományos RS232-es port több okból is használhatatlan a Raspberry Pi-vel. Szerencsére vannak erre megfelelő USB-s eszközök, mint az alább látható CP2102-es kártya.
Igazából minden olyan USB-s UART adapter megfelel, ami 3.3V-ot használ, de ki van rajta vezetve az 5V is. Mivel a különböző adaptereken a driver telepítése eltér, ennek a részleteibe nem megyek bele.
Ha a Raspberry Pi Zero kártyát úgy tartjuk, hogy a microSD kártya felénk néz, és a kártya tetején van, akkor a jobb oldali oszlop felső részét a következők szerint kössük be:
- Kihagy
- 5V az UART adapteren
- GND az UART adapteren
- RXD az UART adapteren
- TXD az UART adapteren
Ebben egyébként segít, ha ismerjük a Raspberry Pi lábkiosztását, erre kíváló eszköz például a pinout.xyz (angol). Arra kell csak vigyáznunk, hogy cseréljük fel a TXD-t és az RXD-t az adapteren.
Figyelem! Mivel most a Pi-t az adapter táplálja, ne csatlakoztassunk más USB-s tápegységet! Az is fontos, hogy először az adaptert csatlakoztassuk a Pi-hez, és utána az adaptert a számítógéphez.
Használat Windows alatt
Először keressük meg az adaptert az eszközkezelőben, a Portok résznél. Itt valami olyasmit fogunk találni, hogy COM5, ez lesz a soros port azonosítója. Ezek után megint a PuTTY a barátunk, konfiguráljuk az alábbiak szerint:
Ekkor bejelentkezhetünk a terminálba a pi felhasználóval és raspberry jelszóval.
Használat Linux alatt
Először győződjünk meg arról, hogy a screen parancs telepítve van-e a gépünkön. Ha ebben nem vagyunk biztosak, akkor Ubuntu és Debian alatt például telepíthetjük a következő paranccsal:
apt-get install screen
Linux alatt az adapter valószínűleg a /dev/ttyUSB0 azonosítót kapta. Lehetséges emellett még a /dev/ttyACM0, vagy ezeknek magasabb számú megfelelőik. Ennek megfelelően az alábbi parancs után már be is jelentkezhetünk:
screen /dev/ttyUSB0 115200
3. megoldás: Kompozit videó
Ma már a digitális videó majdnem mindenünnen kiszorította az analóg technikákat, és a hagyományos kompozit PAL vagy NTSC videó sem kivétel ez alól. Ennek ellenére sok TV-n ma is megtalálható a sárga kompozit RCA bemenet, és ha ilyen TV-nk van, akkor bizony a Raspberry Pi Zero azt is kezelni tudja. Ugyanakkor ehhez a megoldáshoz kell még az USB OTG kábel és egy USB billentyűzet is.
Figyelem! Ezt a technikát csak a tapasztaltabbak próbálják ki, mert nem megfelelő elővigyázatossság mellett a Pi, de akár szélső esetben a TV készülék is sérülhet.
Ehhez a megoldáshoz érdemes beforrasztani két tüskét a Zero-ba, a TV felirat mellett. Szükségünk lesz emellett még egy feláldozható RCA kábelre, és két olyan vezetékre, ami illik a tüskesorra. Előzetesen ehhez érdemes tudni, hogy az RCA egy koaxiális kábel, ami azt jelenti, hogy a jel egy központi vezetőn fut, amit egy árnyékolás vesz körbe.
- Először vágjuk le az egyzik csatlakozót (vagy vágjuk félbe) az RCA kábelről.
- 1,5-2 cm magasságban pucoljuk meg az RCA kábelt vigyázva, hogy ne sértsük meg az árnyékolást. A kábel minőségétől függően ez valószínűleg néhány vékony rézdrót lesz a belső szitetelés körül.
- Forrasszuk hozzá a drótot az árnyékoláshoz, ellenőrizzük a kapcsolatot egy multiméterrel, majd szigeteljük szigetelőszalaggal. Nálam ez lett a fekete drót. Ha a két vezeték színe egyezik, akkor is fontos megjelölni, melyik tartozik az árnyékoláshoz, és melyik a központi vezetőhöz.
- Pucoljuk meg a belső szigetelést valahol a kábel vége és az előző pucolás között félút tájékán.
- A felszabadult központi kábelhez forrasszuk hozzá a másik vezetéket, ellenőrizzük a kapcsolatot megint, majd ezt is szigeteljük szigetelőszalaggal. Nálam ez lett a fehér vezeték.
- Az egész szerelést biztosítsuk egy kis szigetelőszalaggal. Ha mindent jól csináltunk, valami ilyesmi lesz a végeredmény:
Ezek után már csak csatlakoztatni kell ezt a kábelt. A központi vezeték a TV feliratú lábhoz megy, az árnyékolás a mellette lévőhöz. Az RCA-t ezután dugjuk be a TV-n lévő sárga RCA aljzatba, dugjuk be az egeret, billentyűzetet és tápot, és készen is vagyunk.
A képminőség digitális technológiához szokott szemmel kritikán aluli, de legalább nem kell a konzolon pötyögni.
A cikket készítette: Kovács Bálint egyetemista barátunk