A kéretlen reklámok minden felhasználó és rendszerüzemeltető életét megkeserítik.
A kéretlen reklámok az informatikában alapvetően két csoportra oszthatóak:
- Kéretlen levelek
- Weboldalon megjelenő kéretlen reklám
A kéretlen levelek ellen SPAM filterrel lehet védekezni. A különböző felmérések szerint az e-mail forgalom 60-85%-át teszik ki a kéretlen levelek. Több levelezési szolgáltató ajánl havi pár száz forintért ilyen szolgáltatást. A weboldalakon megjelenő reklámok blokkolása már érdekesebb kérdéseket vet fel.
A kéretlen reklámok a weboldal használatát gyakran megnehezítik, például mert a reklámablak a tartalom előtt van, és takarja azt, vagy a szöveg közé elhelyezett vibráló, villogó animációk elterelik az ember figyelmét az őt érdeklő szövegről (mivel az emberi szem a mozgásra érzékenyebb, mint a statikus dolgokra).
Vannak olyan támadások, amikor a name server IP címét cserélik ki a routerben vagy a számítógépen és ezzel a módszerrel a megtekinteni kívánt oldalakra további reklámokat helyeznek el. A HTTPS protokoll elterjedése ezt a technikát visszaszorította.
A reklámok blokkolása azonban felveti azt a kérdést, hogy az oldal üzemeltetője miből fog megélni, ha a reklámokat senki sem nézi. Fizetőssé teszi az oldalt? A szövegbe, tartalomba csomagol reklámot? (erre is látunk példát). Manapság már több oldal védekezik a reklámblokkolók ellen. Ezek az oldalak, amennyiben reklámblokkolót érzékelnek, nem mutatják meg a tartalmat, hanem felkérik a felhasználót a reklámblokkoló kikapcsolására.
A reklámblokkolók használatát egyes oldalak használati feltételei is tiltják. Ebben az esetben a reklámblokkolók használata illegális.
A kéretlen reklámokat a böngészőben viszonylag hatékonyan lehet blokkolni Firefox alatt az AdBlockPlius kiegészítővel, amely Opera alatt is elérhető, míg Crome alatt az AdBlock az egyik legnépszerűbb megoldás.
Ha azt gondoljuk, hogy ez csak informatikai probléma, íme egy kis ízelítő, amikor a bankok kapnak váratlanul verses műsort: